A csirke húsa omlósan vált le a combcsontról, a krumpli finom selymességgel tapadt a szájpadlásomra, az uborkasaláta meg brácsázott a csirkepaprikás mellett, aki hallgatott már zenét, tudja miről beszélek, amit a zongora csinál a harmonika mellett, azt tette az uborkasaláta a csirkepaprikás mellett a számban, talán ezért is csöppenhetett az államra. Az élvezettől.
2009. november 19., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
rajzolhatod megint :-)
VálaszTörlés